Az Afroho agrárprojektje Kowuorban
Az Afroho, a Sare SEEP és a Mon jardin! közös kezdeményezésében 2016. április közepétől indítottunk egy agrárprojektet Kowuorban, melynek keretében új mezőgazdasági módszerekkel és a helyiek számára ismeretlen ehető növényekkel kívántuk megismertetni a helyi közösség tagjait.
A projekt hátteréről, céljáról és az előzetes tervekről bővebben itt olvashatsz.
A projekt – extra támogatás hiányában – a tervezettnél jóval kisebb költségvetésből és csökkentett tartalommal valósult meg; a költségeket teljes egészében az alapítvány tartalékaiból fedeztük.
Megvalósult projekt
A Mon jardin! szakértője közel hat hétig (április 15. és május 23. között) tartózkodott folyamatosan a terepen. Ezen időszak alatt a helyiekkel együttműködve talaj-előkészítést és veteményezést végzett. A nyár folyamán, betakarításig, még további néhány alkalommal ellátogat a helyszínre, az eredmények és hatások felmérése és értékelése céljából. Az eredményekről folyamatos tájékoztatást ígért.
A projekthez a helyi partnerszervezettől kaptunk egy kb. 1 hektáros, az akáciás gyepből kihasított, megtisztított területet. A művelés alá vont területen egy sík és egy enyhe lefolyásos rész található, a talaj fekete agyagos és homokkal kevert humuszos, egyes sávokon európai szürke és barna erdőtalajokra emlékeztető minőséggel. Mint a projekt során kiderült, a terület nagy részén a talaj rendkívül tömör, agyagos, nem elegendően levegős. A talajfelszínek nagyon gyorsan keményre száradnak, az élő szervezetek száma a talajban nem volt jelentős.
Ilyen feltételek mellett a projekt jelen fázisában – a szakértő javaslatára – elsősorban a megfelelő termesztő közeg (talaj) kialakítására fókuszáltunk, ezért a kialakításra került 18 összehasonlító parcellán nem növénytermesztést, hanem talajjavítási vizsgálatokat kezdtünk el. A parcellák kb. 20 %-án fogtunk bele valamilyen haszonnövény termesztésébe, vizsgálatába, a többi területet vegyesen kezeltük különböző talajállapot javító módszerekkel.
A vetett növények a következők voltak: hibrid kukorica, Teff gabona, görögdinnye, sárgadinnye, csemegekukorica, kapor, fehérmustár, koriander, zöldborsó, paradicsom, padlizsán. A termesztésre kerülő növényeknél a jelentős agroismeret nélkül is termeszthető, hatékonyabban termeszthető növények meghonosítása volt a cél.
Az alkalmazott talajállapot-javító módszerek: mogyoróhéj takarás, szénamulcs, 11 féle talajdoktor növény vetése.
A területen emellett – a vízlefolyások felhasználásával – kialakításra került néhány vízgyűjtő medence és egy komposztáló terület is, valamint – az év közbeni közel folyamatos termeléshez szükséges palántamennyiség részére – árnyékolóházak építését is elkezdtük.
A kerttől eltérő, kontrollált helyen (egy családi kertben) paprika, chilli és paradicsom palánták nevelése is kezdődött, melynek célja az utólagos kontroll lehetősége.
Eredmények (május 23-i állapot)
Május végén az eredmények vegyesek: egyes növények (pl. hibrid kukorica, Teff gabona) szépen, látványos különbséget mutatva keltek ki, míg más növények még nem keltek ki, illetve volt olyan növény is, amelyeknél rágcsáló, rovar és madár károsította a vetést. A helyiek beszámolója szerint, azóta a már kikelt újabb növények egy részét valamilyen betegség támadta meg, melyet azonban a szakértő – aki várhatóan július elején érkezik ismét a területre –, még nem erősített meg.
A legfontosabb tapasztalatok
A helyiek körében megfigyelhető egyfajta „csodavárás”, azaz azonnali, nagyon hatékony eredményt várnak, a hosszabb távú eredményt mutató kezdeményezéseket nem tudják befogadni. (Megj. alapvetően jellemző itt Kenyában és a projekt tapasztalatai is megerősítik, hogy nem része a kultúrának a tervezés, az előre gondolkodás.)
A kísérlet fogalmával nem tudnak mit kezdeni: a kudarcot vagy eredménytelenséget nem tudják kezelni. Ha az első vízgyűjtő medencében nincs azonnal víz, a másodiknak nem állnak neki.
Az önkéntes munka és a hosszú távú munkabefektetés szintén értelmezhetetlen számukra. Bár az előzetes megállapodás szerint – a szűkös anyagi források miatt – saját munkájukkal, önkéntes alapon támogatják a projektet, a tényleges munkavégzésre általában nehezen lehetett őket rávenni.
Külső kontroll – azaz folyamatos szakértői ellenőrzés – nélkül hamar elvesztik lelkesedésüket és visszatérnek a korábbi, már bevált (bár kevésbé hatékony) termesztési módszerekhez.
Mindezek alapján későbbi hasonló projektek sikere érdekében az alábbiakat érdemes megfontolni:
- Hatékony előzetes felkészítésre és edukációra van szükség, annak érdekében, hogy a helyiek pontosan megértsék az egyes lépéseket és a várható eredményeket, valamint azok időtávját.
- Erőskezű, folyamatosan jelenlévő projektmenedzserre van szükség, aki a projekt teljes ideje alatt a helyiek közé beépülve, a területen tartózkodik.
- A helyiek önkéntes alapon való bevonása helyett/mellett érdemes fizetett munkásokat alkalmazni, akik a munka nagy részét addig is elvégzik, amíg az eredmények megjelennek és a helyiek számára is meggyőzőek, ösztönzőek.
- A projekt keretében felhasználásra kerülő pénzeket végig a projektvezetőnek kell kezelnie, mert csak így biztosítható annak hatékony felhasználása.
A projekt során készült képek (összesen 82 kép):
